A He 59-est 1930-ban tervezték egy kiírásra, amelyben kerekes és úszótalpas változatban egyaránt használható, torpedóvető és felderítő repülőgép-típust igényeltek. A He 59b szárazföldi változata repült először 1931 szeptemberében, de a későbbi He 59a hidroplán prototípusa vezetett a 142 darabos He 59B sorozattípushoz, amelyből háromféle altípus született. A későbbi fejlesztések: a He 59C-1 fegyvertelen iskolagép, a He 59C-2 tengeri kutató-mentőgép, a He 59D-1 vegyes feladatú iskola-mentőhidroplán, a He 59E-1 jelű tengeri mentő- és torpedóvetési kiképzőgép, a He 59 D-2 felderítési és a He 59N navigáció-kiképzőgép (az utóbbi a He 59D-1 módosítása). Az iskolagépek ugyan jóval túlélték a harcigépeket, de 1944-ben már ezeket is kiselejtezték. Néhány géppel 1936-ban, Spanyolországban a Condor-légió pilótái is repültek.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 17,31 m
-
Magasság: 7,06 m
-
Fesztávolság: 23,65 m
-
Hatótáv: 1540 km
-
Személyzet: 4 fő
-
Csúcsmagasság: 3500 m
-
Szerkezeti tömeg: 5000 kg
-
Felszálló tömeg: 9100 kg
-
Csúcssebesség: 230 km/ó
-
Fegyverzet: egy-egy 7,92 mm-es forgatható géppuska az orrlövész állásában és a törzs tetején lévő állásban, egy 7,92 mm-es géppuska a törzs álján, 1000 kg torpedó- vagy bombateher
-
Motor: 2 db 660 LE-s BMW VI 6,0 ZU, 12 hengeres V-motor