A japán haditengerészet 1932-ben írt ki pályázatot modern, repülőgéphordozókról bevethető zuhanóbombázóra. A Nakajima cég a Heinkel He 66 (a He 50 export változata) japán motorral ellátott és némileg módosított változatával pályázott, miután egy ilyen gépet megvásároltak Németországtól. 1934 végén a haditengerészet légiereje felszólította az Aichi vállalatot, hogy fejezze be az AB-9 tervét és készítse elő a sorozatgyártást. A végül D1A1 típusjelű gép első változatából 162 készült el, 580 Le-s (432,5 kW) Nakajima Kotobuki 2 Kai 1, vagy Kotobuki 3 típusú csillagmotorral. A vállalat később 428 gépet gyártott a továbbfejlesztett D1A2-es típusból, amelyre nagyobb teljesítményű motor és burkolt futómű került. Sok D1A-t vetettek be a kínai-japán háborúban, de 1941-ben, Japán belépésekor a világháborúba már a D1A1 és a D1A2-esek jó része a kiképzőegységekhez került. Az utóbbi altípusból 68 géppel másodvonalbeli szolgálatot láttak el 1942 végéig.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 9,31 m
-
Magasság: 3,41 m
-
Fesztávolság: 11,40 m
-
Hatótáv: 927 km
-
Személyzet: 2 fő
-
Csúcsmagasság: 6980 m
-
Szerkezeti tömeg: 1516 kg (felszálló tömeg: 2615 kg)
-
Csúcssebesség: 309 km/h
-
Fegyverzet: két 7,7 mm-es, mereven beépített géppuska a törzs első részén;egy 7,7 mm-es forgatható géppuska a pilótafülkében hátul, valamint 310 kg-os külső bombateher
-
Motor: egy 730 Le-s (544 kW) Nakajima Hikari 1 típusú, kilenchengeres, egysoros csillagmotor
