Kifejlesztése 1938-ban vette kezdetét. Ugyanebben az évben készült tanulmány nagy hatótávolságú, túlnyomásos kabinnal ellátott nehézbombázó-típus szükségességét vetette fel. Prototípusa 1942 elejére készült el, és a következő év közepén már sorozatban gyártották. Első bevetésére 1944-ben került sor, a kezdeti koncepcióval ellentétben már csak a csendes-óceáni hadszíntéren. 1945 márciusától nappali és éjszakai bevetések követték egymást. Főként gyújtóbombákat vittek magukkal, amelyek különösen hatásosak voltak a könnyűszerkezetes japán faépületek ellen. A B-29 és a B-29A szupererődök bőséges és főként távvezérelt elhárítófegyverzettel rendelkeztek. A gépek bombaterhelhetősége és repülési teljesítménye tovább nőtt, amikor már nem kellett tartani a japán vadászgépektől, s a további 311 db B-29B szupererőd gyártásakor már csak farok-géppuskaállást építettek. 1945. augusztus 6-án Paul Tibbetts ezredes parancsnoksága alatt az Enola Gay nevű B-29-es bombázó dobta Hirosimára az első atombombát. Összesen 2458 B-29-es készült el.
TECHNIKAI ADATOK
-
Hossz: 30,20 m
-
Magasság: 9,07 m
-
Fesztávolság: 43,08 m
-
Hatótáv: 9200 km
-
Személyzet: 10-14 fő
-
Csúcsmagasság: 10 240 m
-
Szerkezeti tömeg: 31.800 kg (üresen)
-
Felszálló tömeg: 56.250 kg
-
Csúcssebesség: 572 km/h (9150 m-en)
-
Fegyverzet: max. 12 db 12,7 mm-es Browning géppuska, 1 db 20 mm-es forgatható gépágyú, max. 9070 kg bomba
- Hajtómű: 4 db Wright R-3350-23 Cydone 18 hengeres kétsoros csillagmotor, 2200 LE
