A Bell repülőgépgyár P-39 "Aircobra" gépének kissé megnövelt méretű és sebességű változata, amelyet gyakorlatilag már csak a Szovjetunió számára készítettek. Az alsószárnyas, orrkerekes, teljesen fémépítésű gép jellegzetessége - elődjéhez hasonlóan - a pilótafülke mögött elhelyezett motor volt. Így szabadon maradt a hely a repülőgép orrában a géppuskáknak meg a triciklielrendezésű futómű orrkerekének, és a motor közelebb került a gép súlypontjához, ezáltal javult a gép fordulékonysága. A gyártott gépekből több, mint 2400 darabot a Szovjetunió kapott, ahol kis- és közepes magasságban vívott légi harcokhoz kitünő vadásznak tartották. A beépített 37 milliméteres páncéltörő gépágyúval és a szárnyak alá szerelt bombákkal vadászbombázóként a német nehézharckocsikat is sikerrel támadhatta.
TECHNIKAI ADATOK:
- Hossz: 9,96 m
-
Magasság: 3,84 m
-
Fesztávolság: 11,68 m
-
Hatótáv: 725 km (3 póttartállyal 4143 km)
-
Személyzet: 1 fő
-
Csúcsmagasság: 10 070 m
-
Szerkezeti tömeg: 2892 kg (felszálló tömeg: 4763 kg)
-
Csúcssebesség: 660 km/ó
-
Fegyverzet: egy 37 mm-es gépágyú, négy 12.7 mm-es géppuska (kettő az orrban, kettő a szárnyakban) + három 227 kg-os bomba a szárnyak alatti, külső felfüggesztési pontokon
-
Hajtómű: egy 1800 Le-s Allison V-1710 12 hengeres V-motor
