Az Airacomet volt az első amerikai tervezésű gázturbinás sugárhajtású repülőgép, egyben a szövetségesek első olyan II. világháborús katonai gépe, amelyet eleve gázturbinahajtással terveztek. Az XP-59A első három prototípusa a brit Whittle W.2 hajtómű változataként készült General Electric I-A hajtóművekkel 1942 októberében repült először. A csapatszolgálati kísérleti repülések során azonban kiderült, hogy a típusnak sem a teljesítményei, sem a vezethetősége nem különösebben jó, ezért a US Army úgy döntött, hogy a szériagépek, a P-59A és a P-59B legfeljebb vadásziskolagépeknek jók. A 20 darab P- 59A-t 1944 őszén adták át, J31-GE-5 típusú hajtóművel és meghosszabbított törzzsel. A szolgálatba állított húsz P-59A és harminc P-59B gép függőleges vezérsíkja rövidebb volt a prototípusokénál. A P-59B-nek megemelt fülketeteje és külső kiegészítő üzemanyagtartálya volt. Bár a pilóták szerint öröm volt a géppel repülni, a típust mindig csak másodlagos feladatokra használták. Gyenge teljesítménye a korai Gloster Meteorékéval egyezett meg, és gépágyút sem lehetett a repülőgépbe szerelni. Az Airacometeket a USAAF erre a célra létrehozott egységénél, a 412. vadászosztálynál próbálták ki.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 11,62 m
-
Magasság: 3,66 m
-
Fesztávolság: 13,85 m
-
Hatótáv: 837 km
-
Személyzet: 1 fő
-
Csúcsmagasság: 14 079 m
-
Szerkezeti tömeg: 3704 kg
-
Felszálló tömeg: 6214 kg
-
Csúcssebesség: 665 km/ó
-
Fegyverzet: egy 37 mm-es, mereven beépített gépágyú, meg három 0,5 hüvelykes, mereven beépített géppuska az orrban és 907 kg-os bomba- vagy rakétateher a külső megerősített pontokon
-
Hajtómű: 2 db General Electric J31-GE-3 típusú gázturbina
