Második világháború

 

Német páncélvadász konstrukciója a Pz-VI. és Pz. VI/II. Porsche-féle változatából eredt. A nehézharckocsira kiírt pályázatra a Henschel és a Porsche cég tervei közül a gyártás és a javítás tekintetében egyszerűbb Henschel-változatot fogadták el. Az elkészült 91 Porsche-futóművet torony nélküli páncélosvadásszá alakították át. Zárt, 200 milliméteres homlokpáncélú felépítményben 1 nagy teljesítményű, L/71 csőhosszú 88 milliméteres páncéltörő ágyú kapott helyet. Tervezője keresztnevéről Ferdinandnak, hosszú lövege alapján később hivatalosan Elefantnak nevezett páncélvadászokat. Hitler megkövetelte, hogy az új harcjármű már a szovjet fronton tervezett 1943-as támadásban is részt vegyen, ezért a fejlesztési munkálatokat túlságosan is siettették. Ennek következményeként, amikor a kurszki csatában bevetették őket, számos jármű lerobbant a csatatéren, míg mások megfelelő páncélzat híján, valamint nehézkes mozgásuk miatt a szovjet tüzérek könnyű prédájává váltak. Tetézte a bajokat, hogy az Elefant nem rendelkezett géppuskával, így semmivel sem védekezhetett a szovjet gyalogság ellen, amely robbanótöltetekkel könnyen megbéníthatta a járműóriásokat. A túlélőket védőgéppuska felszerelése után Olaszországban alkalmazták., ahol megbízhatatlanságuk és az állandó alkatrészhiány biztosította, hogy ne számítson igazán hatékony harcjárműnek.