Archer brit páncélvadász
Az Archer azon brit döntés nyomán született, amely szerint a brit páncéltörő ágyúk kaliberét 57-ről 76,2 mm-re növelték. Ezek az új ágyúk túl nehezek voltak az akkor szolgálatban álló brit harckocsik számára, ezért átmeneti megoldásként a Valentine harckocsialvázát építették át páncélvadásznak. Az első sorozatgyártású Archer 1943 márciusában jelent meg, a típus első harci bevetésére mégis csupán 1944 októberében került sor. A kezdeti aggodalmak, amelyek a harcjármű hátrafelé néző ágyúját kifogásolták, alaptalannak bizonyultak. Az alacsony sziluett ideálisnak bizonyult a lesállásból végzett rajtaütésekhez. Azt pedig éppen a hátrafelé néző ágyú tette lehetővé, hogy a jármű a lehető leggyorsabban, fordulás nélkül hajtson el, s így elkerülhette a visszacsapást. A II. világháború végéig összesen 655 db Archer készült el, és a típus egészen az 50-es évek közepéig szolgálatban maradt a brit hadseregben.
TECHNIKAI ADATOK
-
Hosszúság: 6,65 m
-
Szélesség: 2,75 m
-
Magasság: 2,25 m
-
Súly: 16 252 kg
-
Legénység: 4 fő
-
Fegyverzet: 1 db 17 fontos ágyú; egy 7,7 mm BREN golyószóró
-
Motor: 192 LE-s General Motors 6-71 hathengeres dízelmotor
-
Sebesség: 32,8 km/h (úton)
-
Hatótávolság: 225 km
-
Páncélzat: 8-60 mm