TECHNIKAI ADATOK
-
Hosszúság: 5,64 m
-
Szélesség: 2,72 m
-
Magasság: 3,11 m
-
Súly: 27,2 t
-
Legénység: 6 fő
-
Fegyverzet: 1 db 75 mm-es M2 vagy M3 típusú harckocsilöveg; 1db 37 mm-es M5-ös vagy M6-os harckocsilöveg; 3 vagy 4 db 7,6 mm-es Browning géppuska
-
Motor: többféle típus (pl. Wright, GM, Guiberson, stb.); 340-420 LE
-
Sebesség: 42 km/h (úton)
-
Hatótávolság: 190-250 km
-
Páncélzat: 14-57 mm
Bővebben:
Az USA hadserege a háború elején az európai nagyhatalmakhoz képest több éves lemaradásban volt a harckocsitervezésben. Az amerikai hadseregnek 1940-ben egyetlen közepes harckocsitípusa volt, az M2-es - ez 37mm-es ágyúval volt felszerelve, és annak ellenére, hogy a 30-as évek végén fejlesztették ki, 1940-ben már elavultnak számított. Az amerikaiak főként a nagy átmérőjű lövegtornyok fejlesztésében és gyártásában maradtak le a németektől és a szovjetektől; a tágas torony pedig elengedhetetlen volt egy 75 mm-es ágyúval felszerelt közepes harckocsi esetében. Az amerikaiak ezért kénytelenek voltak szükségmegoldásként egy olyan tankot létrehozni, amely megfelelő tűzerejű és ideiglenesen betölti az amerikai hadseregben a közepes harckocsi szerepét, de ugyanakkor a gyártása nem túl bonyolult, és némi időhöz és tapasztalatokhoz juttatja az amerikai harckocsiipart a modern tankok gyártása terén.
A kiutat az M3-as közepes harckocsi jelentette - a tank fő fegyvere egy 75 mm-es ágyú volt, amely a nagyméretű forgótornyok hiánya miatt a harckocsi jobb oldalába vágott, stabil lövegállásba volt beépítve. A tank emellett még rendelkezett egy 37 mm-es ágyúval és egy 7.62 mm-es géppuskával is - az ágyú forgótoronyban kapott helyet, a géppuska pedig a forgótorony fölött, egy kicsi parancsnoki kupolában. Kicsit nyakatekert és elavult elrendezés volt, különösen ha a Pzkpfw III és a T-34/76 kompakt, alacsony sziluettjével hasonlítjuk össze.
Az ágyú
Az M3-as fő fegyvere az M3-as 75 mm L/37,5-ös ágyú volt. A fegyver 413 kg-ot nyomott, torkolati sebessége 701 m/s volt. Repeszgránátokkal és páncéltörő gránátokkal egyaránt tudott tüzelni, de vízszintesen csak 15 fokot lehetett kitéríteni - amennyiben a cél ezen kívül esett, az egész harckocsival manőverezni kellett az irányzáshoz. A testbe épített ágyú további nagy hátránya az volt, hogy tüzeléskor a harckocsinak teljes magasságában meg kellett magát mutatnia az ellenségnek - nem bújhatott terepegyenetlenségek mögé. Pozitívum volt viszont az, hogy az M3-as volt az első harckocsi a világon, amelynek ágyúját lövegstabilizátorral szerelték fel. A 75 mm-es és a 37 mm-es ágyúk egyaránt stabilizálva voltak, de csak vertikális irányban - ez lehetővé tette azt, hogy a harckocsi haladás közben is, az erős döcögés és ugrálás közepette viszonylag pontosan tüzelhessen.
A felhasznált 37 mm-es ágyú L/50-es vagy L/55-ös volt, ezen kívül a tank 4 darab M1919A4-es Browning géppuskával is fel volt fegyverezve. Páncélzatának vastagsága 13 és 57 mm között változott. A prototípusok 1941 januárjára lettek készen. Az első M3-asok a Chrysler-nél készültek, de az American Locomotive, a Baldwin, a Pressed Steel és a Pullmann gyárak is gyártottak M3-asokat. Egészen 1942 decemberéig gyártották ezt a harckocsitipust, és ezalatt az idő alatt 6258 darab készült belőle.
Az M3-as hatszemélyes volt, a futóműve összesen 6 darab kétkerekű, függőleges spirálrugós felfüggesztésű részből, állt, ezek mindegyikére egy felülső görgő volt szerelve. A tank teljes súlya 27 216 kg volt és egy 340 LE-s Wright csillagmotor hajtotta, 41 km/ó sebességgel. 1941-ben rendszeresítették az amerikai hadseregben, a Lend-Lease program keretén belül sokat exportáltak Angliába is. A britek Észak-Afrikában és a Távol-Keleten is bevetették, és mint az összes, USA-ból importált harckocsit, ezt is egy amerikai tábornok után nevezték el - az M3-asból így angol kezekben General Lee lett. Az M3-as szerkezetét a gyártás folyamán számos alkalommal módosították - a főbb átalakításokat és típusneveket az alábbi táblázat tartalmazza:
M3 (General Lee I) - nitteléses eljárással készült test, Wright R-975 benzinmotor.
M3 (Diesel) - Guiberson T-1400- as dízelmotor
M3A1 (General Lee II) - öntött test, amelyről eltávolították az oldalsó ki- és beszállónyílásokat, ezek helyett a tank aljába vágtak vészkijáratot. 300 db. készült belőle.
M3A2 (General Lee III) - hegesztett test; egyébként mindenben ugyanolyan, mint az eredeti M3.
M3A3 (General Lee IV) - 28 577 kg súly, hegesztett test, és 2 db. General Motors 6-71 - es dízelüzemű motor.
M3A4 (General Lee VI - nem elírás, a General Lee V kimarad) - Chrysler A-57-es, 5 részből álló hajtóműrendszer, és kb. 30 cm-rel hosszabb fedélzet, a nagyobb motor miatt.
M3A5 - lényegében egy nittelt testű M3A3. Az oldalnyílásokat vagy behegesztették, vagy kihagyták. Az utolsó sorozat egy hosszabb csövű M3-as ágyúval volt felfegyverezve; könnyen felismerhető az ágyúcső torkolatánál elhelyezett ellensúlyról.
Az angolok, amellett, hogy átvették az amerikaiaktól az M3-asokat, módosították is őket - az átalakított, angol M3-as a General Grant nevet kapta. A Grant egy parancsnoki kupola nélküli M3-as volt, a forgótornyában rádióadóval.
