1944-ben világossá vált, hogy egy új amerikai nehézharckocsit kell létrehozni, ugyanis felbukkant a hadszíntereken a félelmetes, 70 tonnás új páncélos, a Tiger II, amellyel a legújabb amerikai típus, az M26 Pershing nem tudott elbánni. A T29 a T26E3 meghosszabbított alvázára épült, valamint új fejlesztésű toronnyal, erősebb páncélozással, egy 750 Le-s motorral és egy nagy kezdősebességű, 105 mm-es T5 löveggel felszerelve elérte a 64 tonnát, így méltó ellenfele lett a német riválisnak. Ám mire társával, a T30-al együtt befejezhették volna, Európában véget ért a háború, így csak egy kisebb sorozatot rendeltek meg belőlük, arra hivatkozva, hogy még bevethetik a japán bunkerek ellen. Azonban a Szárazföldi Erők Parancsnoksága aggályát fejezte ki, így a huzavona miatt csak néhány példány épült meg. Utolsó változata a T34, amelyből két példány készült, az egyik magára a T29-re, míg a másik egy T30-ra.
Noha egyik típust sem használták, hozzájárultak az M103 megtervezéséhez.
TECNIKAI ADATOK:
-
Méretek: hossz: 11,57 m; szélesség: 3,80 m; magasság: 3,2 m
-
Tömeg: 64 tonna
-
Páncélzat: 25-280 mm
-
Fegyverzet: 1 db 105 mm-es T5 harckocsiágyú, 63 db lőszer, 1 db 7,62 mm-es géppuska
-
Személyzet: 6 fő
-
Meghajtás: 1 db 560 kW (750 Le) teljesítményű Ford V12 GAC 1 motor
-
Sebesség: 32 km/h
Írta: Koi
