Második világháború

A Type 96 (Kyūroku-shiki Kei-kikanjū– magyar fonetika szerint: Kjúroku-siki Kei-kikandzsú) első ránézésre gyanúsan emlékeztet a brit Bren könnyű géppuskára. Ez nem is véletlen: a két fegyvernek közös őse volt, a cseh Zbrojovka Vz.26 könnyű géppuska.

 

Korábban is volt szolgálatban japán géppuska, a Type 11, de ez nyitott adagolószerkezete miatt igen érzékeny volt a legkisebb szennyeződésekre is. Ekkor tesztelték a cseh golyószórót, amit a kínaiaktól zsákmányoltak. És bár a szerkezet a Type 11 Hotchkiss-gyökerein alapult, a design már a Zbrojovka géppuskától származott, annak felső tárával együtt. Ez a tömeget növelte ugyan, de a megbízhatóságot még inkább.

 

Kevésbé érthető, hogy a 30-as ívelt tárat és magát a fegyvert miért a régi, 6,5 mm-es Arisaka lőszerre méretezték, amikor már rendelkezésre állt a – még mindig gyenge, de valamivel mégis erősebb – 7,7 mm-es. Mindenesetre modern, kompakt géppuska lett…talán túl kompakt is. Fel lehetett szerelni bajonettel, és távcsővel is, ami azért meglepő egy támogatófegyver esetében. Ennek ellenére mesterlövész feladatokat is elláttak vele. A cső könnyen cserélhető volt, a túlhevülést elkerülendő. Természetesen bipod állvánnyal is felszerelték. Feladatköréből eredően csak sorozatlövésre volt képes, de viszonylag alacsony tűzgyorsasága miatt egy érzékeny ujjú lövész egyes lövéseket is leadhatott vele.

 

Továbbfejlesztése a Type 99 (Kyūkyū-shiki Kei-kikanjū – magyarosan: Kjúkjú-siki Kei-kikandzsú), amely már a 7,7 mm-es lőszert használta. A kalibert kivéve mindenben megegyezett a 96-os modellel, még az alkatrészek egy része is megegyezett. A három géppuska - a 11-es, a 96-os és a 99-es – egyaránt végigszolgálta a II. világháborút, sőt, a 96-os és a 99-es még a koreai háborúban is feltűnt kínai és észak-koreai oldalon, ezek mind háború után lefoglalt fegyverek voltak.