A IIA típust rövid hatótávú, korlátozott ideig tartó portyákra
tervezték, azaz parti tengeralattjárónak. Egyik legjellemzőbb
tulajdonsága a kicsi méretük volt, ami miatt képesek voltak a sekélyebb
vizeken is tevékenykedni, ahova a nagyobb hajók nem juthattak el,
valamint gyorsabban is tudtak merülni azoknál. Alacsony tornyuk miatt
észlelésük is nehezebb volt. Mindezek ellenére maximális merülési
mélységük és hatótávolságuk lényegesen kisebb volt, mint az újabb
tengeralattjáróknak, valamint torpedóból is csak kevesebbet tudott
magával vinni. A hajótestre még fedélzeti ágyú sem volt szerelve,
mindössze egy 20 mm-es légvédelmi fegyverrel rendelkeztek a repülőgépek
ellen. Mégis gyakran harcoltak a felszínen, így kovácsolva előnyt
abból, hogy a brit harcászati szakemberek kizárólag a víz alatt támadó
U-boatok elleni küzdelemre készültek fel. Ezek a tengeralattjárók voltak azonban a német újrafegyverkezés
első lépései, és a németek rengeteg tapasztalatot szereztek velük a
tengeralattjáró építés területén. Mindent összevetve a II típusú
U-Bootok nagyon hatékonyak voltak abban a feladatkörben, amit nekik
szántak.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízkiszorítás (tonna): 254 (felszínen), 303 (lemerülve), 381 (harcra készen)
-
Hossz: 40,90 m
-
Szélesség: 4,08 m
-
Merülés: 3,83 m
- Magasság: 8,60 m
-
Teljesítmény (LE): 700 (felszínen), 360 (lemerülve)
-
Sebesség (csomó): 13,0 (felszínen), 6,9 (lemerülve)
-
Hatótávolság (mérföld/csomó): 1600/8 (felszínen), 35/4 (lemerülve)
-
Torpedó: 5 db, 3/0 (orr / far-cső)
-
Akna: 12 TMA
-
Fedélzeti ágyú: -
-
Személyzet: 22-24 fő
-
Max merülés: kb. 150 m
