A brit Nelson-osztályú csatahajók tervein alapuló Dunkerque volt az első francia hadihajó, amelyet az 1922-es washingtoni szerződés után kezdtek építeni. A hajó az 1930-as évek elején a német Deutschland-osztályra adandó válaszként kialakított tervtanulmány-sorozat kiteljesedését jelentette. Felderítő repülőgépei számára hangárt és egy katapult állványt biztosítottak. Mint a Brestben állomásozó L.-kötelék (Force L) zászlóshajója, 1939 októberében csatlakozott a Királyi Haditengerészethez a német zsebcsatahajó, az Admiral Graf Spee utáni hajszában. Franciaország kapitulációjáig konvojkísérésre alkalmazták, majd 1940 júliusában Marsel-Kebirnél előbb a brit hadihajók, majd három nappal később torpedók súlyosan megrongálták. A hajón 210 francia tengerész esett el. 1942- ben Toulon kikötőjében saját személyzete süllyesztette el, hogy ne kerüljön a németek kezére. 1953-ban kiemelték és ócskavasként eladták.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1935
- Vízkiszorítás: 26 500 t (üresen); 35 500 tonna (harckészen)
-
Sebesség: 29,5 csomó (54,63 km/h)
-
Személyzet: 1433 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 turbina
-
Hatótávolság: 13 897 km
-
Hossz: 214,5 m
-
Szélesség: 31 m
-
Merülés: 8,6 m
-
Fegyverzet: 8 db 330 mm-es (13 h.), 16 db 127 mm-es (5 h.) löveg
-
Páncélzat: Övpáncél 143-243 mm, lövegtornyok 152-331 mm
