Az 1936-os King George V. hajóosztály öt csatahajójának egyikét, a Duke of York-ot (eredetileg Anson) 1940 februárjában bocsátották vízre, és 1941 novemberében fejezték be, egy hónappal azelőtt, hogy testvérhajója, a Prince of Wales egy japán légitámadás során elsüllyedt Malájföld partjainál. Az új csatahajó első feladatul azt kapta, hogy a brit miniszterelnököt, Winston Churchillt szállítsa az Egyesült Államokba, ahol az 1941 végén találkozott az amerikai elnökkel, Franklin D. Roosevelttel. 1942-től kezdve az atlanti csata idején a Duke of York elsősorban konvojkísérő feladatot látott el az Atlanti-óceánon, illetve a sarkvidéken. 1942 novemberében a Nelson és Rodney csatahajókkal együtt részt vett a szövetséges észak-afrikai inváziós haderő biztosításában, 1943 decemberében pedig fontos szerepet játszott a német csatacirkáló, a Scharnhorst megsemmisítésében az Északi-foknál. 1945-ben, generáljavitását követően a brit Csendes-óceáni Flottához helyezték át. Augusztusban érkezett meg a térségbe, már túl későn ahhoz, hogy ütközetben vegyen részt (a japán szigetek megszállásának támogatása lett volna feladata). 1951 novemberében tartalékállományba helyezték, 1958-ban a skóciai Faslane kikötőjében szétbontották. Testvérhajói: Prince of Wales, King George V., Howe (ex-Beatty) és az Anson (ex-Jellicoe).
TECHNIKAI ADATOK:
-
Vízrebocsátás: 1940
-
Vízkiszorítás: 38.608 t (üresen), 45.517 tonna (harckészen)
-
Méretek: hossz: 227,1 m - szélesség: 31,7 m - merülés: 9,61 m
-
Sebesség: 28,5 csomó (51,86 km/h)
-
Személyzet: 1900 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 redukciós turbina
-
Hatótávolság: 14.000 tengeri mérföld
-
Fegyverzet: 10 db 35,6 cm-es ágyú; 16 db 13,3 cm-es ágyú; 64 db 4,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 4 db repülőgép
-
Páncélzat: övpáncél 381 mm, fedélzet: 152,4 mm, barbetták 406 mm, lövegtornyok 330,2 mm
