South Dakota csatahajó
Az USS South Dakota csatahajó (BB-57) egy négy hajóból álló osztály vezérhajója volt. (A másik három az Alabama, az Indiana, és a Massachusetts.) A New York-i hajógyárban épült hajót 1941. június 7-én bocsátották vízre, és a következő év márciusára szerelték fel. Egyike az amerikaiak legnagyobb háborús csatahajóinak. Kifejezetten arra tervezték, hogy túlélje a 406 mm-es gránáttalálatokat, miközben sebessége eléri a 27 csomót. 1942 szeptemberében egy térképen fel nem tüntetett sziklának ütközött a Tonga-szigeteknél, megsérült, de még időben megjavították ahhoz, hogy részt vegyen a Santa Cruz-i csatában, ahol október 26-án bombatalálat érte egyik lövegtornyát. Egy héttel később újabb sérüléseket szerzett, amikor összeütközött a Mahan rombolóval. November 15-én a Guadalcanal környéki harcokban - ahol az Enterprise kötelék védelmét látta el, és a Washington csatahajóval közösen megsemmisítették a japán Kirishima csatahajót - megrongálódott a Takao nehézcirkáló ágyútüzétől. E balszerencsés kezdet után a Csendes-óceán térségében vívott összes nagyobb hadműveletében részt vett, ott volt a Fülöp-tengeri ütközetben is. Két balesete volt még: 1944. június 19-én bomba csapódott a fedélzetbe Saipan partjainál; 1945. május 6- án pedig lőszer robbant fel az egyik lövegtornyában. Ott volt a japán fegyverletételnél a Sagami-öbölben szeptember 2-án. 1947 januárjában szerelték le, 1962-ben lebontották.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1941
-
Vízkiszorítás: 35 000 t (üresen), 48 807 tonna (harcra készen)
-
Méretek: hossz: 207,8 m - szélesség: 33,7 m - merülés: 10,7 m
-
Sebesség: 27,5 csomó (50,93 km/h)
-
-
Hajtómű:4 hajócsavar, 4 General Electric turbina - 130 000 ks
-
-
Fegyverzet: 9 db 400 mm-es (16 h.), 20 db 127 mm-es (5 h.) löveg
-
Páncélzat: övpáncél 304 mm, barbetták 282-432 mm, lövegtornyok 450 mm