Iowa csatahajó
Az Iowa-osztályú gyors csatahajók tervezését arra a híresztelésre reagálva válaszul kezdték meg 1936-ban, miszerint a japánok 46 736 tonnás csatahajókat kezdtek építeni. Az Iowa építése 1940-ben kezdődött, és 1943-ban állt szolgálatba. A New Jersey-t és a Missouri-t is magába foglaló osztály, egységeinek nagyobb volt a vízkiszorítása, mint a korábbi South Dakota-osztályé, ráadásul nagyobb géperővel és páncélvédettséggel rendelkeztek. Az Iowa-osztály a II. világháború alatt a repülőgép-hordozókat kísérte, mivel ezek voltak az egyedüli olyan gyors csatahajók, amelyek lépést tudtak tartani a repülőgép-hordozó csoportokkal. Az Iowa 1944 márciusában a Mili-sziget parti ütegeinek tüzétől sérüléseket szenvedett. A második világháború befejezése után is szolgálatban maradt, a koreai háború során a hajó a parti állásokat lőtte. Az osztály utolsó egységét, a Kentucky-t csak 1950-ben bocsátották vízre. Ezek voltak a valaha épített leggyorsabb csatahajók, melyeknek nagy volt a hosszúság-szélesség aránya, az övpáncél pedig a hajótesten belül húzódott. Az osztály két egységét, az lllinois-t és a Kentucky-t nem fejezték be.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1942
-
Vízkiszorítás: 45.000 t (üresen); 56.600 tonna (harckészen)
-
Sebesség: 32,5 csomó (60,2 km/h)
-
Személyzet: 1921 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 General Electric turbina - 212 000 ks
-
Hatótávolság: 27 000 km
-
Hossz: 270,8 m
-
Szélesség: 33,7 m
-
Merülés: 11,48 m
-
Fegyverzet: 9 db 40,6 cm-es ágyú; 20 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú; 80 db 4 cm-es légvédelmi ágyú; 60 db 20 mm-es légvédelmi ágyú; 3 db repülõgép
-
Páncélzat: övpáncél 302 mm - 152 mm, fedélzet 152 mm, lövegtornyok 492 mm - 290 mm