Az eredetileg Baltímore-osztályú cirkálóként 1941-ben kezdték el építeni. Az 1943 áprilisában szolgálatba állított Canberra az US Task Group 58. tagjaként 1944-től sok harci cselekményben vett részt a Csendes-óceán középső részén a Truk-ért vívott ütközetben, valamint a japánok által megszállt szigetek elleni nagy támadásokban. 1944. október 13-án az Okinawa körül vívott harcokban, Formosa közelében (22°48'N,123° 01'E) a japán légierő repülőgépei torpedóval súlyosan megrongálták. Újjáépítették, majd 1955-ben ismét szolgálatba lépett, mint a két Boston-osztályú rakétáscirkáló egyike. A Canberra és testvérhajója, a Boston volt az első két speciálisan légvédelmi rakétákkal feszerelt egységnek tervezett hajó, és a hidegháború alatt sietve állították szolgálatba őket. A hátsó lövegtomyaik helyett Terrier típusú rakétákkal látták el őket, és tervbe vettek első lövegtornyaik rakétákkal történő felvá tását is, de erre sohasem került sor. A Canberra 1973-ban "öregedett ki" a szolgálatból.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Vízrebocsátás: 1943
-
Vízkiszorítás: 13.838 t (üresen); 18.234 tonna harckészen
-
Méretek: hossz: 205,38 m - szélesség: 21,25 m - merülés: 7,59 m
-
Sebesség: 33 csomó
-
Személyzet: 1544 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 fogaskerék-áttételes turbina - 120,000 LE
-
Hatótávolság: 13 140 km
-
Fegyverzet: 9 db 20,3 cm-es ágyú; 12 db 12,7 cm-es ágyú; 48 db 40 mm-es és 26 db 20 mm-es légvédelmi ágyú + 4 repülőgép
-
Páncélzat: övpáncél 154,43 mm, lövegtornyok 211,32 mm, fedélzet 65 mm
