A szövetségesek által széleskörűen alkalmazott gépágyú története a svájci Oerlikonnál kezdődik. A francia Hispano-Suiza gyár, amely az I. világháború alatt repülőgép-motorok gyártására jött létre, megvásárolta az Oerlikon FF gépágyú licencét. Azonban a gyártás megindulása után nem sokkal a két gyár között szabadalmi jogvita merült fel, ami véget vetett az együttműködésnek. Marc Birkigt, egy svájci tervező azonban, hogy mentse a menthetőt, tervezett egy új fegyvert.
Az Oerlikon – hasonlóan minden háború előtti svájci fejlesztéshez - a cső hátrasiklásával, illetve ennek energiájával működött. Birkigt új terve gázelvételes rendszert vázolt fel. A különbség körülbelül olyan, mint a súlyzáras géppisztolyok és a gázelvételes gépkarabélyok közti eltérés. Az új gépágyú tűzgyorsasága így kb. egyharmadával felülmúlta az Oerlikon eredetiét.
A háború előtti francia vadászgépek már ezzel épültek, a motorban elhelyezett, légcsavartengelyen át tüzelő gépágyúk 60 lőszeres dobtárból kapták a muníciót. 1940-re sikerült kifejleszteni egy hevederes rendszert, de ennek megvalósulását Franciaország német megszállása megakadályozta. Azonban a háború kitörése után Nagy-Britannia hozzájutott a licenchez, így a fegyver gyártása nem szakadt meg.
Az angolok először a Westland Whirlwind kétmotoros vadászgépükbe, és a Bristol Beaufighterekbe építettek Hispano gépágyút. Ez a Hispano Mk.I jelzést kapta. Az Angliai Csata alatt kiderült, hogy a 8 db puska űrméretű gépfegyver hatékonysága elégtelen, sok német bombázó szitává lyuggatva ugyan, de haza tudott térni. Így kipróbálták a Hispano ágyúkat a Hurricane és Spitfire gépekben is. Itt a dobtár hajlamos volt az elakadásra manőverezés közben, így a Légügyi Minisztérium egyelőre 12 géppuskában határozta meg a közeljövő standard fegyverzetét.
Eközben viszont a Martin-Baker Aircraft Company (a háború után a NATO egyik fő katapultülés-beszállítója) kifejlesztett egy hevederes rendszert, ez azonban meg is valósult, és a Hispano Mk.II jelzést kapta. A Hurricane-ek innentől négy gépágyúval készültek, és a Spitfire trópusi verziói is. A nem trópusokra szánt Spitek megmaradtak két gépágyúnál, mivel a szárny külső szekciójában nem volt hely a fegyverek fűtőrendszere számára, így a külső ágyúk állandóan befagytak. Így a standard Spitfire-fegyverzet a két Hispano-gépágyú maradt, négy 7,7 mm-es vagy két darab 12,7 mm-es géppuska mellett. A későbbi brit gépek (Typhoon, Tempest) eleve ezt a gépágyút alapul véve lettek megtervezve is.
Az utolsó brit változat az MK.V volt, rövidebb csővel, ami teljesen befért a szárnyba, így kevésbé volt sebezhető mechanikai hibák és az időjárás által. Kisebb torkolati energiája lett ugyan, de a tűzgyorsaság növekedett. Ez a löveg a háború végi Tempest V fegyvere lett.
Mivel a brit gyártókapacitás nem volt elegendő, a licenc az USA-ba került, itt azonban előbb át kellett állni a 20 mm-es kaliberre. A leszálított M1-es jelzésű gépágyúk sokszor nem lőtték ki a töltényeket, az ütőszeg ugyanis nem kellő erővel működött. A brit MK.II vizsgálata alapján kezdték gyártani az M2 variánst, de a hiba még az ezt követő M3-asnál is megmaradt. Ez az oka annak, hogy az amerikai vadászgépek standard fegyverzete a .50-es Browning géppuska maradt.
A háború után jelent csak meg az M24 változat, ami az M3-as tökéletesítése volt, elektromos elsütéssel. Ez végre működött… A háború után a Hispano hamar eltűnt. A német Mauser MG 213 alapján tervezett forgótáras (revolver-)gépágyúk előnyben voltak, a brit ADEN és a francia DEFA már ezen az elven működnek. Ennek ellenére elmondható: a Hispano gépágyúk nagyban hozzájárultak a szövetségesek háborús erőfeszítéseihez. Légvédelmi célra is alkalmazták e lövegeket, például az M16 féllánctalpas légvédelmi jármű is 4 darab Hispano gépágyúval harcolt, de önálló an is felállítható volt a harctéren éppúgy, mint hajók fedélzetén.
Alkalmazó típusok:
Franciaország:
- Bloch MB.152
- Breguet 693
- Dewoitine D.500
- Dewoitine D.52n mb0
- LeO 451
- Morane-Saulnier M.S.406
- Potez 631
Nagy-Britannia és Brit Nemzetközösség:
Hispano Mk. I
- Gloster F.9/37—nem állt rendszerbe
- Westland Whirlwind—Az első ágyús vadász a RAF-nál
- Bristol Beaufighter
- Blackburn Firebrand
- Blackburn Firecrest
- Bristol Beaufighter
- CAC Boomerang
- Consolidated Liberator GR I
- de Havilland Mosquito
- Douglas Boston III (Intruder)
- Fairey Firefly
- Gloster Meteor
- Hawker Hurricane Mk IIC and IV
- Hawker Tempest Mk V Srs I
- Hawker Typhoon Mk IB
- North American Mustang IA
- Supermarine SpitfireMark V-től Mark 20-ig
- Alouette III (South African Air Force)
- Avro Lincoln
- Avro Shackleton
- Bristol Brigand
- de Havilland Hornet & Sea Hornet
- de Havilland Vampire
- de Havilland Venom & Sea Venom
- English Electric Canberra B.Mk.6 & B(I).Mk.8
- Hawker Fury & Sea Fury
- Hawker Sea Hawk
- Hawker Tempest Mk V; 2. sorozattól
- Martin-Baker MB 5—prototípus
- Saunders-Roe SR.A/1
- Supermarine Attacker
- Supermarine Seafang
- Supermarine Spiteful
- Supermarine Spitfire—Mark 21-től
- Westland Welkin
- Westland Wyvern
USA:
M1
- Bell P-39 – néhány korai modell és a RAF Bell Airacobra I
- Lockheed P-38 Lightning – néhány korai modell és a RAF Lockheed Lightning I
M2
- Bell P-400 (exportból visszamaradtP-39 Airacobra)
- Boeing B-29 Superfortress
- Douglas A-1 Skyraider
- Douglas F3D Skyknight
- Grumman F9F Panther
- Grumman F-9 Cougar
- Lockheed P-38 Lightning
- Northrop P-61 Black Widow
- Chance Vought F4U-1C Corsair
- Douglas A2D Skyshark
M3
- Chance Vought F4U-4B Corsair és a későbbi Corsair-ek
- Chance Vought F6U Pirate
- Chance Vought F7U Cutlass
- Douglas A-3 Skywarrior
M24
- Convair B-36
- Boeing B-47 Stratojet
- Douglas B-66 Destroyer
- Northrop F-89C Scorpion
HS.404
- Ikarus IK-2
- Rogozarski IK-3
Svédország:
Hispano Mk. V
- Saab J29 Tunnan
Argentína:
Hispano Mk. II
- I.Ae. 24 Calquin
Technikai adatok:
- Típus: egy csövű gépágyú
- Kaliber: 20 × 110 mm
- Működtetés: gázelvételes
- Hossz csőszájfék nélkül: 232 cm
- Hossz csőszájfékkel: 252 cm
- Üres súly: 43 kg
- Betöltött súly dobtárral: 68.7 kg
- Elméleti tűzgyorsaság: 600–700 lőszer/perc
- Torkolati sebesség: 840-880 m/s
- Lőszertípusok: Tömör (Ball), Gyújtó (Incendiary), robbanó (HE - High Explosive)
Írta: dr. Bársony Atilla (Atiraptor)
