1940 elején Heinrich Himmler SS-Reichsführer kiadta a parancsot egy új minden addiginál nagyobb befogadóképességű koncentrációs tábor építésére, amelyet Lengyelországban a Sola folyó partján fekvő Oswięczym városa mellett kívánt üzembe helyeztetni egy tüzérségi kaszárnyatelep helyén. A táborparancsnoki posztjára Rudolf Franz Ferdinand Hösst nevezték ki, aki 1940. V. 27-én vette át a tábor irányítását. Az első fogolyszállítmány pedig VI. 15-én érkezett.
 |
|
A parancsnok Rudolf Höss
Német SS-tiszt. Fiatalon harcolt az első világháborúban, majd ún. szabadcsapatokban szolgált. 1922-ben belépett a náci pártba. 1923-ban részt vett egy politikai gyilkosságban. (Egyik bűntársa Hitler későbbi kegyeltje, Martin Bormann volt.) Tízévi börtönbüntetésre ítélték, de csak három évet töltött le. 1934-ben az SS tagja lett, a háború végéig különböző koncentrációs táborokban szolgált. 1938-ig Dachauban volt beosztott, 1940-ig Sachsenhausenben segédtiszt. 1940. május 1-től Auschwitz parancsnoka. Gyakorlatilag az ő elképzelései alapján építették ki az egész tömegpusztító-komplexumot, melybe Európa majd' minden országából hurcoltak embereket. 1941 nyarán Himmler közölte vele, hogy a Führer elrendelte a „zsidókérdés végleges megoldását", és ennek Auschwitz lesz a központja. Höss bevezette a Ciklon B-vel való elgázosításokat. Saját bevallása szerint legalább 3 millió emberélet kioltása szárad a lelkén. 1943. december 1. után a koncentrációs táborok közötti ügyek egybehangolására létrehozott hivatal élére nevezték ki. 1944-ben visszatért Auschwitzba, hogy irányítsa 400.000 magyarországi zsidó kiirtását. Az akciót többször is egyeztette Adolf Eichmann-nal, még Budapesten is megfordult ez ügyben. A háború után a szövetségesek fogságába esett. A nürnbergi per során tanúként hallgatták ki, részletes írásbeli nyilatkozatot és feltáró jellegű vallomást tett. Később átadták a lengyel hatóságoknak. A Krakkóban lefolytatott tárgyaláson is elismerte a terhére rótt vádakat, a börtönben pedig megírta emlékiratait. Halálra ítélték, Auschwitzban akasztották fel, a bíróság ítéletének megfelelően arccal a tábor felé.
Építési munkálatok Auschwitzban
Mivel a tábort az első 15000 lengyel hadifogoly-szállítmány megérkezéséig a leendő helyéül szolgáló tüzérségi kaszárnya telep néhány viharvert barakkja alkotta, amelyeket egy jókora gyakorlótér köré húztak fel Hössnek a már meglévő épületeket kellett kihasználni. Ezeket azonban előtte ki kellett takarítani illetve fertőtleníteni, mert ugyan szilárdan álltak de le voltak pusztulva és nyüzsögtek bennük az élősködők. Az alapvető felszerelést is neki kellett beszereznie. Mivel nem számíthatott a Koncentrációs táborok felügyelőségének segítségére neki kellett megoldania minden problémát. 100 kilométert kellett utaznia Zakopanéba konyhai edényekért és arról sem volt fogalma honnan szerezzen 100 méter szögesdrótot. Végül el kellett lopnia. Miután megérkezett az első fogolyszállítmány Höss velük építette fel a többi barakkot amelyekbe a későbbi transzportokkal érkező foglyokat helyezik el. A foglyok egyengették el a terepet építették az utakat és az épületeket.
Egy volt fogoly számol be erről: ,,Munkánk a különbféle terhe kirakodása és a barakkok lebontása volt. Mindent futva kellett tenni. Aki elesett a fáradtságtól azt az SS-ek és a kápó könyörtelenül ütötték, rúgták. Amikor holtfáradtan visszamentünk munka után a táborba mindenkinek 5 téglát kellett magával vinnie, aki ezt nem tette meg azt összerugdosták és megkínozták. A törmelék inkább salakszállításnál dolgoztam a betonkeverésnél. A munka nagyon nehéz volt. Nagy lapátokkal dolgoztunk. Megraktuk törmelékkel a kocsit azután tízegynéhányán, befogtuk magunkat, és a betonkeverőhöz vontattuk. Naponta tízegynéhány ilyen kocsit kellett odaszállítanunk."
Birkenau Létrehozása
Miután megindult a német támadás a Szovjetunó ellen a táborban, kezdetben raboskodó politikai foglyokhoz új jövevények a szovjet hadifoglyok csatlakoztak. A főtábor csakhamar megtelt és égető szükség volt egy mellék tábor létesítése melynek helyét a főtábortól 3 km-re fekvő Brzezinklában az Auschwitzon is keresztülhaladó Krakkót és Bielsko - Biala-t összekötő vasútvonal mellett jelölték ki. Himmler SS-Reichsführer személyesen is megtekintette a tábor leendő helyét.
Höss így meséli el ezt: „Himmler aki kíséretével a vasúti sínek felett ált Birkenau irányába mutatott és azt mondta, hogy ezen a környéken jöhetne létre ez a tábor az, ugyanis fontos, hogy félreeső helyen legyen, távol minden emberi településtől és feltétlenül külön az anyatábortól. Ez még a német-orosz háború kitörése előtt volt, nem tudtuk tehát megérteni miféle hadifoglyuk számára kellene tábort építeni. Himmler nem válaszolt erre a kérdésünkre, amiből arra következtettem, hogy az ügyet katonai titokként kezelte."
Építési minkálatok Birkenauban
A birkenaui tábor építésére 1941 októberében adták ki a parancsot az építési munkálatokon az auschwitzi foglyok egy rész és több száz szovjet hadifogoly dolgozott. Ezeket, a foglyokat a munkaképtelenek közül válogatták ki.
Rudolf Höss így ír erről: „Olyan hadifoglyok segítségével kellett felépítenem a birkenaui hadifogolytábort, akik gyakran alig álltak a lábukon. Az SS-Reichsführer utasítása szerint csak azokat a foglyokat kellett volna Auschwitzba szállítani, akik különösen erősek és teljesen munkaképesek voltak. A szállítmányt kísérő tisztek azt állították, hogy a rendelkezésre álló foglyok közül a legjobb emberanyagot válogatták ki. A foglyok, mint az őszi legyek hullottak a kimerültség vagy a legcsekélyebb betegség következtében, hiszen szervezetük már nem tudott ellenállni semminek. Láttam hányan haltak meg a burgonya vagy a répa lenyelése közben."
A foglyokat nem csak a betegség vagy a betegség tizedelték, hanem az ottani időjárás viszontagságai is.
Rudolf Höss ezt írja: ,,A legrosszabb akkor volt, amikor 1941-42 telén beállt az olvadás. A hideget a foglyok jobban elviselték, mint a nedvességet, az állandó ázást. A félig hirtelen összetákolt primitív kőbarakkokban a halandóság állandóan növekedett még azok a foglyok is napról napra kevesebben lettek, akik idáig bizonyos szívósságot tanúsítottak."
A birkenaui tábor végül 1942 tavaszára lett kész parancsnoka Joseph Kramer lett.
Az elkészült haláltáborkomplexum bemutatása
Az Auschwitz-Birkenau halálkomplexum három önálló táborból állt. Az Anyatábor a birkenaui férfi és női tábor és a monowitzi férfitábor melyhez 40 SS – tulajdonban lévő ipari létesítmények mellett létesített altábor tartozott.
Auschwitz
Az anyatábort az Auschwitzi Jegyzőkönyv következő idézete mutatja be: ,,A szűkebb értelemben vett tábor ahol a foglyokat elhelyezik egy kb150000m2-es területen, fekszik. E tábort két sorban kb. 3 méteres betonoszlopok, veszik körül. Az oszlopokat magas feszültségű vezetékek kötik össze, amelyek mindkét oldalon szigetelőkre vannak erősítve. E két kerítéssor között kb. 150-150 méteres távolságokban 5 méter magas őrtornyok állnak géppuskákkal és reflektorokkal, felszerelve. A belső magas feszültségű vezeték előtt kis távolságra egy szokványos drótkerítés húzódik. Ennek a pusztamegérintésére is gépfegyver tűzzel válaszolnak a tornyokból. Maga a tábor három házsorból áll. Az első és a második házsor között van a tábor utcája. Az egész tábort kb. 2000 méteres körben őrtornyok, övezik cirka 150 méterre egymástól. A fent leírt őrzési rendszerrel ellentétben amit, kis őrláncnak" hívnak, ez alkotja a, nagy Őrláncot". A kis és a nagy őrlánc közötti területen találhatóak a különböző üzemek és munkahelyek."
Jelmagyarázat
a) A táborparancsnok háza
b) Őrszoba
c) Táborparancsnokság
d) Táborigazgatóság
e) SS kórház
f) Politikai Osztály
g) Politikai Osztály
h) Az auschwitzi I. krematórium és gázkamra
i) Őrszoba Blockführerstube
j) Tábori konyha
k) Felvételi épület
l) Új mosoda
m) Színházépület raktárként használták
A főtáborhoz tartozik még a Schutzhauftlagreiweiterung vagyis a tábor meghosszabbítása mely 30 a főtábortól teljesen különálló barakk együttest jelentett a város közepén fél úton a főtábor és az auschwitzi vasútállomás között. Az volt a funkciója, hogy kibővítsék a főtábort úgy, hogy az a vasútállomásig érjen de ez csak részben valósult meg. Ezek közül a barakkok közül egy kettőben varróműhely volt ahol a női foglyokat dolgoztatták.
Birkenau
Auschwitz II. (Birkenau) az a tábor, melyet sok ember egyszerűen „Auschwitz"-nak hív. Ez volt az a hely, ahol több százezer embert fogva tartottak és több mint egymillió embert megöltek, többségben zsidókat. Területe 1360000m2. Ez a hatalmas tábor részlegekre volt felosztva. A részlegeket is külön-külön elektromos kerítés választotta el egymástól.
Jelmagyarázat
1. Az SS-ek barakkjai és kórház
2. Táborparancsnokság
3. Víztorony
4. A tábor főbejárata és a központi őrhely
5. Vasúti rakodó, a válogatás helyszíne
6. A kis őrlánc
7. A nagy őrlánc
8. Ruharaktár
9. A II. számú hamvasztó és gázkamra
10. A III. számú hamvasztó és gázkamra
11. Tisztító állomás
12. Fertőtlenítő állomás
13. A IV. számú hamvasztó és gázkamra
14. Az V. számú hamvasztó és gázkamra
15. "Kanada": a meggyilkoltaktól elrabolt tárgyak raktára
16. Elektromos árammal telített szögesdrót-kerítés
S) "Szauna": A foglyok fürdői és az új foglyok tetvetlenítő állomása
K) Konyha
H) Fürdő
L) Latrina
A tábor részlegei
BI) a tábor első, téglabarakkokból épült részlege.
BI a) Női tábor,
BI b) Férfitábor, 1943-tól női munkatábor.
BII) a tábor második, fabarakkokból épült részlege.
BII a) Férfi vesztegzár.
BII b) a theresienstadti zsidók úgynevezett "családi tábora".
BII c) a magyar nők tábora.
BII d) a férfiak főtábora.
BII e) Cigánytábor.
BII f) Fogolykórház,
BIII) a tábor harmadik, befejezetlen részlege ("Mexikó").
A birkenaui táborban foglalt helyet a 2-es, 3-as, 4-es, és 5-ös krematórium
A Barakkok
Auschwitz-Birkenauban a barakkoknak 3 típusát különböztethetjük meg: a főtábori téglabarakkokat, a Birkenaubeli fa barakkokat és a monowitzi vályogbarakkokat. Auschwitzban téglabarakkok voltak amelyek termekre voltak osztva. Azokba a termekbe ahol 50 ember is alig fért el 200-at zsúfoltak be. Ha sok transzport érkezett előfordult, hogy a pince és a padlás is tele volt foglyokkal. A tábor fennállásának első időszakában a rabok a földön szétderített szalmán háltak, amelyet nappal gúlába rakva a terem közepén elhelyeztek. A hely szűke miatt a foglyoknak oldalt fekve kellett aludniuk, és ha valakinek ki kellett mennie, hogy szükséget végezni mire visszaért helyét elfoglalva találta. A helyzeten az emeletes ágyak bevezetése javított melyeken hármasával aludtak a foglyok. Csak 1943-tól aludtak a foglyok egyesével.
 |
 |
Birkenauban a barakkok téglahiány miatt fából épültek. A tábor fennállásának első időszakában ezekbe a barakkokba 550 foglyot zsúfoltak be.
A tábor harmadik, befejezetlen részlegének egyik volt foglya így írja le a barakkokat: ,,A barakk belseje üres, mint egy nagy istálló. A gúlákba rakott pokrócok a helység közepén vannak. Itt még nem építették meg a ketreceket és a nők éjjel a földön, hálnak."
A foglyok ilyen 3 emeletes ágyakon aludtak. A németországi koncentrációs táborokkal ellentétben - ahol 3 fogoly jutott egy ágyra – Birkenauban egy ugyanilyen ágyon 9 fogolynak kellett osztoznia. De ahogy növekedtek a transzportok úgy kellett növelni a befogadóképességet, ezért elrendelték, hogy az eredeti 477 fogoly helyett 550 foglyot zsúfoljanak be a barakkokba, azaz ágyanként 12-t.
