(orosz Vszerosszijszkaja csrezvicsajnaja komisszija po borbe sz
kontrrevoljucijej i szabotazsem = Oroszországi rendkívüli bizottság az
ellenforradalom és szabotázs elleni harcra) Az 1917. októberi bolsevik
hatalomátvétel után létrehozott szovjet politikai rendőrség, élén
Feliksz Dzerzsinszkij állt. Később többször átszervezték. Neve 1922-től
Állami Politikai Hivatal (GPU, vezetője Dzerzsinszkij halála után
Jagoda), 1934-től Belbiztonsági Népbizottság (NKVD, vezetője 1936-tól
Jezsov, majd 1938-tól Berija), 1941-től Állambiztonsági Népbizottság
(NKGB
, majd 1946-tól Állambiztonsági Minisztérium
(MGB,
amit Berija mint miniszter irányított. A szervezet a sztálini diktatúra
legfontosabb elnyomó gépezete volt, amely széleskörű jogosítványokkal
rendelkezett a rendszer valóságos és vélt ellenségeivel szemben
(nyomozási jogkör, kiterjedt besúgóhálózat, saját börtönök és
büntetőtáborok). Sztálin halála után KGB (Komityet Goszudarsztvennoj
Bezopasznosztyi) néven szervezték újjá, ekkor az SZKP legszűkebb vezető
testületének felügyelete alá került. A KGB belföldön és külföldön
egyaránt fontos hírszerzői és információs feladatokat látott el, az
1970-es, 80-as években a világ egyik legnagyobb kémszervezetét és
titkosrendőrségét működtette.
, majd 1946-tól Állambiztonsági Minisztérium
(MGB,
amit Berija mint miniszter irányított. A szervezet a sztálini diktatúra
legfontosabb elnyomó gépezete volt, amely széleskörű jogosítványokkal
rendelkezett a rendszer valóságos és vélt ellenségeivel szemben
(nyomozási jogkör, kiterjedt besúgóhálózat, saját börtönök és
büntetőtáborok). Sztálin halála után KGB (Komityet Goszudarsztvennoj
Bezopasznosztyi) néven szervezték újjá, ekkor az SZKP legszűkebb vezető
testületének felügyelete alá került. A KGB belföldön és külföldön
egyaránt fontos hírszerzői és információs feladatokat látott el, az
1970-es, 80-as években a világ egyik legnagyobb kémszervezetét és
titkosrendőrségét működtette.
