A Waffen-SS brit önkéntesei

A Waffen-SS legkülönösebb, csak és kizárólag propagandisztikus értékkel bíró alakulata a Britische Freikorps ( Brit Szabadcsapat ) volt. Az ötlet az alakulat felállításáról különös módon nem Heinrich Himmler-től vagy Adolf Hitlertől, hanem különös módon egy brit állampolgártól, John Amery-től származott. A szakadár férfi önkéntes ajánlata politikai szempontból hatalmas sokkhatást eredményezett a brit parlamentben, ugyanis John Amery Leopold Stennett Amery fia volt. Leopold Stennett Amery korábban gyarmati miniszteri posztot töltött be Indiában, majd a második világháború kitörésekor beválasztotta Churchill a háborús kabinet tagjai közé

John Amery Párizsban tartózkodott Franciaország elestekor. Gyermeki csodálattal szemlélte a legyőzhetetlennek tűnő Wehrmachtot, hogy mily fölényes magabiztossággal foglalta el az országot. A férfi továbbra is Párizsban maradt a megszállás idején is. A náci eszmékkel szimpatizálva, mély benyomással a Wehrmacht erejét illetően, nem is csodálkozhatunk azon, felvételét kérelmezte a Waffen-SS kötelékébe, amit viszont elutasítottak, mert brit állampolgár volt. Miután a III. Birodalom megtámadta a Szovjetuniót, Amery ismét felkereste a Waffen-SS párizsi toborzóirodáját egy különös ajánlattal. Azzal állt elő, hogy szeretne egy brit állampolgárokból álló önkéntes alakulatot felállítani, hogy segítse a III. Birodalom harcát a bolsevizmus ellen. A zavart elméjű férfi merész álma az volt, hogy sikerült 1000-1500 önkéntest toboroznia a bolsevizmus elleni harc, imigyen a náci eszmék égisze alá. A németek elfogadták Amery ajánlatát, de a vezetés már a kezdetek elején elhatározta, hogy az osztagot harcban nem vetik be, hanem csak propagandacélokra fogják felhasználni.

John Amery, hogy önkénteseket toborozzon végigjárta a hadifogolytáborokat, ám csak egyetlen személy csatlakozott hozzá. Nyilvánvalóvá vált, hogy Amery-nek nem sikerül kellő önkéntest toboroznia, ezért a Waffen-SS vezetése úgy döntött, hogy ejti a hatalmas propagandaértékkel rendelkező alakulat ügyét. Ám Heinrich Himmler SS-Reichsführer nem kívánta ily könnyedén sutba dobni az ötletet ezért úgynevezett „hétvégi táborokat” szervezett a hadifoglyoknak, melyek Berlinben kerültek megrendezésre. Hogy miféle agymosásnak vették alá a hadifoglyokat nem tudni, de mintegy 300 fő jelentkezett. A Waffen-SS Britische Freikorps végül is alig 60 fővel került felállításra. Többségében brit állampolgárok alkották az alakulatot, de akadtak közöttük kanadaiak, új-zélandiak, ausztrálok és egy dél-afrikai is volt közöttük.

Az alakulat a már fentebb is említett Britische Freikorps nevet kapta, mely kifejezés 1943 novemberében tűnt fel először az RSHA dokumentumaiban, ám ténylegesen 1944 novemberében állt fel az alakulat. A Waffen-SS vezetése mindent megtett, hogy a létszámot jelentős mértékben növelje, de a toborzások rendre kudarcot vallottak.

Noha a Britische Freikorps számottevő katonai erőként szóba sem jöhetett, mégis külön rangjelzéseket és csapatjelzést gyártottak a számukra: a különleges egyenruha hajtókáján három fekvő oroszlán volt, a zubbony karján az angol címerpajzs volt található. A Britische Freikorps tagjai katonai esküt is tettek, de nem a III:Birodalom vagy Adolf Hitler szolgálatára, hanem a bolsevizmus elleni harcra esküdtek fel. Saját zsoldkönyvvel és egyéb dokumentumokkal rendelkeztek.

A háború után több önkéntest is elfogtak a szövetségesek.

John Amery is megpróbált elmenekülni, de Olaszországban elfogták és bilincsbe verve szállították Nagy-Britanniába. 1945 november 28-án bíróság elé állították és hazaárulás vádjában bűnösnek mondták ki. December 29-én kötél általi halálra ítélték. A főbűnöst kivégezték, ám a a fogságba esett túlélőkre már csak szerényebb büntetést róttak ki.