A HMS Edinburgh cirkálót 1936 decemberében kezdték el építeni és alig másfél év múlva, 1938. március 31-én bocsátották vízre, két héttel testvérhajója, a HMS Belfast után. 1939. július 6-án állították szolgálatba. Ezt követően a második világháború első heteit mindkét hajó a Norvég-tengeren hazafelé tartó német blokádtörő hajók elfogásával töltötte. Az Edinburgh 1940-ben elsősorban konvojkísérő hajóként működött, de 1941-ben német meteorológiai hajókat keresve behatolt a sarkvidékre is. 1941 májusában részt vett a Bismarck üldözésében, majd júliusban a Földközi-tenger térségében látott el konvojkísérő feladatokat, és hónapokig hajózott a gibraltári 18. cirkálórajjal. 1942 első heteiben újra az Oroszország felé tartó konvojokat kísérte északon, a sarkkörön túl. Ez nem volt veszélytelem feladat, eközben találta el és rongálta meg súlyosan az U-456-os tengeralattjáró (parancsnoka Teichert korvettkapitány) két torpedója április 30- án a Barents-tengeren, Norvégia északi partvidékétől nem messze. Ennek ellenére komoly károkat okozott a Hermann Schoemann német rombolóban, az elfogására indított ellenséges hajók egyikében. E raj másik hajója azonban eltalálta a Edinburghot, melyet ezek után el kellett hagyni. 1942. május 2-án süllyesztette el végül a Foresight brit romboló egyik torpedója az Északi-fok közelében (72° 00'N,035°00'E).
TECHNIKAI ADATOK:
-
Vízrebocsátás: 1938
-
Vízkiszorítás: 10.255 t (üresen); 12.675 t (harckészen)
-
Méretek: hossz: 187,01 m - szélesség: 19,28 m - merülés: 5,79 m
-
Sebesség: 32 csomó (58 km/h)
-
Személyzet: 781 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 Parsons gőz-turbina - 85.000 Le
-
Hatótávolság: 14 000 km
-
Fegyverzet: 12 db 15,2 cm-es ágyú; 12 db 10,2 cm-es légvédelmi ágyú; 16 db 40 mm-es Bofors légvédelmi gyorstüzelő ágyú; 8 db légvédelmi géppuska, 2x3 db 53,3 cm torpedóvető, 4 db Vickers felderítő-hidroplán
-
Páncélzat: tornyok: 101,6 mm, fedélzet: 76,2 mm, vízvonal: 124 mm