Intrepid repülőgép-hordozó
Az INTREPID (CV-11) az ESSEX osztályú repülőgép-hordozók közé tartozott. Ennek az osztálynak az építését 1940-ben határozták el. Két ütemben 32 repülőgép-hordozót akartak szolgálatba helyezni azzal a célkitűzéssel, hogy az Amerikai Egyesült Államok néhány éven belül több repülőgép-hordozóval rendelkezzen, mint a világ összes többi tengeri hatalma együttesen, ami arra utal, hogy az USA vezető politikusai és katonai vezetői már ekkor számoltak egy új világháború közeledtével. Végül is az ESSEX osztályból csak 24 repülőgép-hordozó készült el. A többiek építését leállították, illetve törölték a csendes-óceáni háború vége felé, mivel a japán flotta túlnyomó része ekkorra már megsemmisült. Kellő előkészítés után az INTREPID építését 1941. december 1-jén kezdték meg, és a hajót 1943. augusztus 16-án helyezték szolgálatba. Mintegy négy hónapos bejáratás és a személyzet kiképzése után, 1944/45-ben tevékeny résztvevőjévé vált a japánok ellen vívott csendes-óceáni háborúnak. A fedélzetről felszálló repülőgépek részt vettek a Leyte-, a Marshall- és Palau-szigeteknél, valamint a Truk, Formosa és Okinawa térségében vívott légi-tengeri harcokban. Az INTREPID a harcok során öt ízben rongálódott meg kisebb-nagyobb mértékben, egy alkalommal egy japán torpedóvető repülőgép torpedója találta el, négy másik alkalommal japán öngyilkos kamikaze repülőgépek okozták a sérüléseket. A vízvonalban és a fedélzeten 102 mm-es páncélzattal védett hajót azonban mindig gyorsan ki tudták javítani. Az INTREPID-et 1951-től 1954-ig felújították és korszerűsítették. Új gőzkatapultokkal látták el, felszállófedélzetét megerősítették, meghosszabbították, és egy ún. szögfedélzettel kiszélesítették, hogy egyrészt a nehéz sugárhajtású repülőgépek fel- és leszállására is alkalmassá tegyék, másrészt lehetővé váljon repülőgépek egyidejű fel- és leszállása. Az átalakítás után vízkiszorítása 30 580 tonnát, teljes hossza pedig 272,7 métert tett ki. 1966-tól 1968-ig részt vett a vietnami háborúban az amerikai 7. flotta tagjaként. 1974-ben 31 évi aktív szolgálat után az tartalékba helyezték, majd 1980-ban törölték a haditengerészet állományából. A hajót 1982-ben egy amerikai múzeumalapítvány vette át és gondoskodott múzeumi célú felhasználásáról. Az első látogatók 1983. augusztus 3-án léphettek fedélzetére. Az INTREPID New Yorkban, a manhattani 46. utca végén, a Hudson-folyón horgonyozik.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1943
-
Vízkiszorítás: 27 000 t (üresen); 34 550 tonna (harckészen)
-
Sebesség: 33 csomó
-
Személyzet: 2600 - 2900 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 gőzturbina - 150 000 hp
-
Hatótávolság: 25 000 km
-
Hossz: 266,09 m
-
Szélesség: 28,35 m
-
Merülés: 8,83 m
-
Fegyverzet: 12 db 127 mm-es (4×II, 4×I-/38), 32+ db 40 mm-es légvédelmi ágyú, 46+ db 20 mm-es légvédelmi gépágyú; 80-100 db repülõgép
-
Páncélzat: övpáncél és a hangárfedélzet 62,5 - 102 mm