A márciusi hosszú hétvégét kihasználva ellátogattam Prágába. Az ilyenkor szokásos Károly híd/Vencel tér/Szent Vitus katedrális/kocsmák kör mellé tervbe volt véve néhány kevésbé frekventált, ám annál érdekesebb helyszín is. Sajnálatos módon a Prága külvárosában található Kbely szabadtéri légi múzeum csak májustól októberig van nyitva, de akadt azért más hadtörténeti vonatkozású látnivaló is, amelyet most Hadimúzeumok sorozatunk alább következő részében mutatunk be.
A Cseh Hadtörténeti Intézet Hadsereg-múzeuma és Ellenállási Emlékhelye (Vojenskỳ Historickỳ Ústav Armády ČR, Památník Odboje) a belvárostól nem messze, a Źiźkov negyedben található. A múzeum az első világháborútól az antikommunista ellenállásig mutatja be a cseh fegyveres erők történetét.
A múzeum bejáratánál (ahol még jól látszik a csehszlovák címer hűlt helye) egy korabeli , de ma is aktuális figyelmeztetés és egy Skoda gyártmányú 15 cm-es K1 löveg fogad.
Néhány ereklye az 1860-as években az Osztrák-Magyar Monarchia cseh területein alapított Sokol-mozgalomból, mely kezdetben tornaegyletek, majd félkatonai szervezetek formájában működött és politikailag teljességgel inkorrekt célja a cseh ifjúság fizikai erőnlétének és elsősorban nemzettudatának fejlesztése volt.
Az antant, az USA és a központi hatalmak jellegzetes karabélyai.
Itt rejtegette a csehszlovák állam atyja, Eduard Benes a háború alatt már emigrációban élő Tomas G. Masarykkal, a csehszlovák állam másik atyjával folytatott levelezését, mielőtt ő maga is emigrált volna. Középen és jobbra: Fogazott pengéjű német és osztrák-magyar bajonettek, és egy érdekes amerikai rohamkés háromélű pengével.
Az előtérben osztrák-magyar Schwarzlose, mögötte francia Hotchkiss, végül német Maxim géppuska. Mellette Milan Rastislav Stefánik, a cseh fegyveres erők megalapozójának fényképe. Az emigráns Cseh Nemzeti Tanács oszlopos tagja és a francia hadsereg tábornoka, az összes fontosabb antantállamot beutazta a háború alatt Oroszországtól az USA-ig, és mindenhol részt vett cseh emigránsokból álló harcoló alakulatok megszervezésében.
Az orosz hadsereg egy későbbi, már harci feladatokat is ellátó cseh alakulatának tagjai. Jobbra: 75 mm-es japán hegyi ágyú, melyet az orosz hadsereg (1916-ban 100db-ot kaptak belőle a japánoktól) cseh alakulatai használtak.
A cseh emigránsokat buzdító toborzóplakátok. A Cseh Nemzeti Tanács láthatóan nem tétlenkedett. Az első képen Csehszlovákia négy teremtője: Stefánik, Masaryk, Karel Kramar és persze Woodrow Wilson.
Az orosz forradalom után alapított 3. Csehszlovák Lövészezred tagjai és néhány légiós ereklye.
Zászlóvariációk a születőben levő új állam számára.
A Sokol-mozgalomból kinőtt önálló csehszlovák hadsereg első tagjai. Az egyenruhákon jól látszanak az innen-onnan összeszedegetett elemek, de a hatékonyságra nem lehetett panasz: a légiókban edződött veteránok megszállták a szeparatista német területeket, meghátrálásra kényszerítették a Teschen-vidéket megszállni igyekvő lengyel hadsereget és végül a Tanácsköztársaság offenzíváját is visszaverték. De azért akadtak hiányosságok is: a képen látható szótár a Monarchiában használatos német vezényleti nyelv miatt csak németül ismert katonai szakkifejezések csehszlovákosítását szolgálta.
Történtek persze lépések a magyarság integrálására is (legalábbis a hadseregben). A képeken: nyelvóra a hadseregben valamint a fegyvernemek és a rendfokozatok cseh, német és magyar megnevezéseit tartalmazó oktatóanyagok.
A munka nemesít! Néhány emléktárgy a német közmunkaprogramot koordináló Birodalmi Munkaszolgálattól(Reichsarbeitsdienst).
"A szövetségesek árulása" (ez a vitrin felirata). Lengyel és magyar katona kézfogása, feltehetően Kárpátalja illetve a Teschen-vidék megszálláskor. Mellette a Cseh-morva protektorátust létrehozó führeri rendelet eredeti példányának első és utolsó oldala.
Alois Eliás tábornok portréja és egyenruhája. Az első világháborúban a francia és orosz cseh légiókban harcolt. Csehszlovákia létrejötte után egyre feljebb emelkedett a ranglétrán, végül a szállítmányozási miniszterségig vitte. 1939 és 1941 között népszerűsége miatt a Protektorátus bábkormányának formális miniszterelnöke volt. És hogy akkor miért kapott díszhelyet a múzeumban? Nos, lényegében ő volt a hazai ellenállás szimbóluma, kifelé mutatott arca. Pozícióját arra használta, hogy ahol csak tudott, keresztbe tett a németeknek, végig szorosan együttműködött az ellenállással és kereste a kapcsolatot Londonnal. Heydrich színre lépésekor, még hivatalban levő miniszterelnökként letartóztatták, 1942-ben pedig kivégezték.
A RAF 310. "csehszlovák" százada győzelmeinek jegyzőkönyve. Mellette: Karel Pavlík őrmester csinosítja a Spitfire-jét.
És a csehek ezúttal is mindenhol ott vannak: a RAF-ban, az észak-afrikai brit erőknél, az ejtőernyős alakulatokban...
A Heydrich elleni merényletben is használt házi készítésű gránát és Sten Mk. II-hoz való tölténytár, amelyek a Protektorátus területén bevetett diverzáns alakulatok alapfelszerelésének részét képezték. Mellette ejtőernyősök által használt Sten Mk.V, szuronnyal - ilyen is volt.
És végül a jelen: abszolút NATO-konform cseh KFOR-katona, kezében hazai gyártású Sa vz.58. Mellette egy "amerikai gyártmányú, a Koszovói Felszabadítási hadseregtől elkobzott sapka". Ezt valamiért fontosnak tartották megjegyezni és kiállítani.
Összegezve, ha valaki Prágában jár, mindenképp érdemes itt eltöltenie egy-két órát, mivel a múzeum igen gazdag tárlatokkal rendelkezik, érdekes témát dolgoz fel a cseh mellett meglepően aprólékos angol nyelvű magyarázatokkal is (azt már száz éve is tudták, hogy milyen fontos a külföld megfelelő tájékoztatása) és ráadásul ingyenes. Bár nem meglepő módon a túra végére kicsit olyan érzése lesz az embernek, mintha az Osztrák-Magyar Monarchia és a Harmadik Birodalom bukása is kizárólag a csehek közreműködésének lett volna köszönhető.
