A Lufthansa 1932-ben gyors utasszállító- és postagépre írt ki pályázatot, ennek eredménye lett a Heinkel He 70, amelynek prototípusa 1932 decemberében repült először. Bár a Lufthansa számára is készültek repülőgépek, a programot a Luftwaffe vette át, mivel a típust ideálisnak találta gyors futárgép- és gyorsbombázó feladatokra, így a negyedik és az ötödik prototípus már a katonai igényeknek megfelelően készült. Végül 287 darab He 70-est gyártottak. A He 70D futárgép, a He 70E bombázógép volt. A legnagyobb számban a He 70F felderítő repülőgép készült. A bombázó változat 1936-ban, Spanyolországban mutatkozott be, de a második világháború kezdetére már csak futár- és oktatási feladatkörökre szorult vissza. Magyarország 18 darab He 70-es repülőgépet vásárolt, magyar gyártású WM-14-es csillagmotorral. A magyar távolfelderítő repülőgépek típusjele He 70K (egyes források szerint He 170) volt.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 12,10 m
-
Magasság: 3,11 m
-
Fesztávolság: 14,79 m
-
Hatótáv: 1250 km
-
Személyzet: 3 fő
-
Csúcsmagasság: 5485 m
-
Szerkezeti tömeg: 2530 kg
-
Felszálló tömeg: 3640 kg
-
Csúcssebesség: 360 km/h
-
Fegyverzet: egy 7,92 mm-es forgatható géppuska a törzs felső részén és 300 kg-os bombateher belső bombatérben
-
Motor: egy 750 Le-s (559 kW) BMW VI 7,3 Z típusú, 12 hengeres V-motor