1912. március 22-én Adolf Hitler kölcsöncipőben elindult, hogy meghallgassa kedvenc írója, - a pacifista - Karl May előadását. A May-kultusz mély nyomot hagyott Hitlerben, mert még birodalmi kancellár korában is szánt arra időt, hogy elolvassa Karl May összes műveit - ez a német kiadásban 60 kötetet tett ki. Sőt 1943-ban a papírhiány ellenére is utasítást adott ki, hogy 300 ezer példányban nyomtassák ki a Winnetou-t, s juttassák el a katonáknak tábori olvasmány gyanánt. Hitler annyira átélte - az egyébként nem "árja származású" - Winnetou sorsát, hogy Albert Speer egyenesen azt javasolta a történészeknek, hogy amikor Hitler hadvezéri vonatkozású tevékenységét vizsgálják, akkor ne feled-ezzenek meg K. May hatásáról sem.
(B. Hamann: Bécs és Hitler, Európa K. Bp. 2000)
